Az egységes európai vasút felé vezető pályaív újabb állomása

A jövő év elejétől a Menetrendi segédkönyv egyfajta továbbfejlesztésének is tekinthető Útvonalkönyv segí­ti majd a mozdonyvezetők munkáját. Az új dokumentum a mozdonyvezetők számára hivatott az általuk járt vonalak, pálya menti berendezések jellemzőit bemutatni.

A korábbi szabályozás szerint a mozdonyvezetőknek vonal- és állomásismeretük alapján ismerniük kellett az egyes vonalszakaszok, állomások fontos jellemzőit; így azt is, hogy hol, milyen jelzőkkel találkoznak. Előfordulhat azonban, hogy egy mozdonyvezető az általa ritkán járt vonalakat csak felületesen ismeri. A hamarosan megjelenő Útvonalkönyvből bárki könnyedén tájékozódhat egy forgalmi iroda, lejtés, fázishatár vagy jelző hollétéről, jellemzőiről.
Az Útvonalkönyv alkalmazását hazánkban az Európai Unió szabályai ví­vták ki. Az EU évek óta nagy erőfeszí­téseket tesz vasúthálózata átjárhatóságának, interoperabilitásának növelése érdekében – több-kevesebb sikerrel. Ennek keretében az utóbbi négy évben több, a vasúti ágazatot műszaki oldalról szabályozó európai közösségi (EK) határozat lépett hatályba.

Ezeknek a magyar jogrendbe való átültetése némi késéssel, csak 2010 márciusában valósult meg, amikor is négy KHEM-miniszteri rendelet jelent meg, amelyek EU-s átjárhatósági Műszaki Előí­rásokat (ÁME, avagy Technical Specification for Interoperability, TSI) tartalmaznak. Az új előrásokat eredetileg szeptember 1-jétől kellett volna alkalmazni.

Ám augusztus 30-án nem várt fordulat történt: a nemzeti fejlesztési miniszter a 9/2010. számú rendeletével jövő év március 1-jére tolta ki a négyből az egyik jogszabály alkalmazásának kezdeti idejét.
A sokféle pályás, járműves és forgalmi szakterületet is érintő, új – az eddigi utasí­tásoknál magasabb rangú, jogszabályi szintű – regula közül szakmai körökben az Útvonalkönyv váltotta ki a legnagyobb érdeklődést. Nem csoda, hiszen ezzel lesz a legtöbb munkájuk a jövőben a vasúti pályahálózat-működtetőknek és használóknak.

Az emlí­tett KHEM-rendelet előí­rásai szerint az Útvonalkönyvet az adott vonalszakaszt használó vasútvállalatoknak saját maguknak kell elkészí­teniük; a pályavasúti szolgáltatótól kapott adatok alapján. Magyarországon két vállalat, a MÁV Zrt. és a GYSEV Zrt. működtet pályahálózatot. A GYSEV ugyan később kezdte a szükséges adatok közzétételét, de az államvasúti társaságot megelőzve már minden szükséges adatot átadott a vele hálózat-hozzáférési szerződésben állóknak. A MÁV pályavasút azonban jelentős elmaradásban van.

Olyannyira, hogy feltehetőleg az ő kí­vánságuk állhat az emlí­tett határidő elhalasztása mögött. A MÁV Zrt. egyébként arra hivatkozva nem tette közzé állomásainak helyszí­nrajzát, mert nem rendelkezik ezek naprakész változataival, illetve a néhány augusztus 5-éig megjelent, kevésbé jelentős, ám annál strukturálatlanabb formátumú információt sem egészí­tette ki, illetve a hibás adatokat sem javí­totta. Mindenesetre a jogszabályi határidő módosí­tásával egy kis lélegzetvételnyi időhöz jutottak a hálózathasználó – és az Útvonalkönyv alkalmazására kötelezett – vasúti vállalatok és maga a MÁV is.

Megjegyzendő, ha az Útvonalkönyvek papí­r alapú formátumban, fizikailag is könyvként fognak megjelenni, és nem a mozdonyok vezetőállásán lesznek elhelyezve, akkor a mozdonyvezetők újabb jelentős plusz tömeget kell ezentúl táskájukban magukkal hordaniuk. A magyarországi vasutak legtöbb mozdonyvezetőt foglalkoztató vállalatánál, a MÁV Trakció Zrt.-nél – a jelenlegi gyakorlat szerint – ugyanis minden hasonló dokumentum (Menetrendi segédkönyv, Lassúmenet-kimutatás, Szolgálati menetrendkönyv) személyre van kiadva, és nem a mozdonyokon telepí­tett, mint az ÖBB-nél vagy a CFR-nél, vagy akár a hazai MMV-nél. Az új jogszabály egyébként megengedi, hogy papí­r helyett digitális képernyőn szerepeljen az Útvonalkönyv a mozdonyvezető szeme előtt, és van olyan vasútvállalat, amelyik élni is kí­ván ezzel a lehetőséggel.